Szociálpolitikusból örökfogadalmas szegénygondozó

A ferencesek nagy családjának egyik magyar hajtása, a szegénygondozó nővérek közössége szeptember 17-én Szécsényben, a ferences templomban tartott ünnepi liturgia keretében új örökfogadalmas nővérrel gazdagodott, Hajós M. Ágnes személyében.

E szerzetesi közösséget 1927-ben Oslay Oswald ferences, Páhok Mária Franciska és Kroumann Mária Magdolna alapította. A Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációjának célkitűzése, hogy a társadalmi és egyházi körülmények figyelembevételével minden lehetőséget mint Istentől ajándékozott eszközt ismerjen fel és a legszegényebbek szolgálatára hűségesen használjon. Az e szerzetesi közösséghez kapcsolódó, Egri Norma néven ismertté vált szegénygondozó módszer és mozgalom gyorsan elterjedt az egész országban. 1936-tól már a ferences lelkiséggel és Isten személyes szeretetét hordozó krisztusi szolgálattal 43 településen 250 nővér keresete fel az elesett embereket.

A szegénygondozó nővérek közössége a rendszerváltozáskor, 1990-ben Esztergomban alakult újjá; itt található az anyaházuk is. Szécsényben és Siófokon is szolgálnak nővérek, akik arra szentelik életüket, hogy alapítóik nyomán a mai kor körülményei között hirdessék az üdvösség örömhírét a testi–lelki nyomor fogságában sínylődőknek, és reményt vigyenek azoknak, akik nehéz szociális helyzetben vannak.

Az örökfogadalmát most letevő Ágnes nővér Budapesten született és nevelkedett nyolc testvér között, második gyermekként. Mindig nagy ajándéknak tekintette a szeretetteljes családi környezetet. Főiskolai és egyetemi tanulmányai után a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben kutatóként dolgozott; szabadidejében sokat sportolt, zenélt, kirándult és hitoktatott.

Hét éve léptett be a ferences szegénygondozó nővérek szerzetesrendjébe. A rend különböző házaiban hosszabb-rövidebb időt töltött, jelenleg Szécsényben a rendhez tartozó Ferences Betánia Idősek Otthonát vezeti.

„Nagy boldogság számomra az örökfogadalom – mondta Ágnes nővér a Ferences Sajtóközpontnak. – Ez az, amire már évekkel ezelőtt várakoztam, hogy életemet ünnepélyesen és egészen Istennek ajándékozzam. Így menyasszonya lehetek annak a Jegyesnek, aki életét egészen nekem adta. Megtapasztaltam egész életemben, hogy Isten szeretete körülvett, vezetett és óvott. Kezdve szüleim szeretetétől, egészen a mai napig. Megtapasztaltam, hogy ajándék az életem, hogy Isten tartja kezében, hogy számít rám, hogy szeret.”

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír