2013. március 5., kedd

Adj esélyt Istennek - Lelki napok útkeresőknek

2013. április 5. péntek - április 7. vasárnap: ADJ ESÉLYT ISTENNEK - LELKI NAPOK ÚTKERESŐKNEK a Sacré Coeur nővérek szervezésében
 
Előfordulhat, hogy már nem hoz békét a lelkedbe az eddigi életed. Nem tudod, házasodj-e vagy közösségben élj? Nem tudnak kibontakozni a képességeid a jelenlegi munkádban? Nyugtalan vagy, valami másra vágyódsz, valami többre, új perspektívát keresel?
Őrlődés helyett lépj ki a hétköznapokból, lassíts, adj egy hétvégét Istennek és magadnak, hogy megérezd, merre vihet tovább az utad.

Várjuk azokat a
24-35 év közötti nők
et, akik arra vágynak, hogy imádságos keretek között, szerető figyelemmel keressék küldetésüket, lelkük nyugalmát.
A lelki napok időpontja: 2013. április 5. péntek 18 órától április 7. vasárnap 15 óráig.
A program helyszíne: Sophia, 1021 Budapest, Szerb Antal u. 13-17.
Részvételi díj 3000 Ft (anyagi okok senkit ne tartsanak vissza a jelentkezéstől!)
Jelentkezés: március 31-ig a következő mail címen:
hivatasrscj@gmail.com  
 

2013. február 10., vasárnap

Üzenet timarettának

Kedves timaretta!
 
Mivel elérhetőségedet nem találtam, ezért itt írok neked! Örülök a blogodnak, hogy elkezdted, és várom a folytatást! Nem gond, hogy ugyanazt a címet választottad (http://tisztan-elni.blogspot.hu), nem is az a lényeg. Hanem az életed. Hogy hogy élsz. Testvérek vagyunk az Úrban.
A magam részéről mostanában kevésbé érzek ihletet, hogy ide bármilyen személyes jellegű dolgot írjak. Inkább az onlineHITTAN blogot szoktam bővítgetni. Csak úgy, hobbiból. Mindig a rövid bejegyzéseknek vagyok a híve, az emberek általában csak annyit szoktak elolvasni, ami egy monitorra kifér. Vagy annyit se. Kivéve, akit nagyon érdekel a téma.
Eleinte naplónak indult ez a blog, majd színesedett, tettem fel programokat, elmélkedéseket. Mostanában kissé leálltam a hivatáskereséssel, ami nem jó. Látszólag nincsen semmi előrelépés, valójában pedig pont így kell lennie a dolgoknak, mindennek megvan a miértje. 
Van email címem is: tisztanelni@gmail.com
 
szeretettel üdvözöllek.

2013. január 20., vasárnap

Walter Tímea: Hívás Amerikába





Három hónapos amerikai kalandom története egy nagy kérdéssel kezdődött, azzal a kérdéssel, amit szerintem minden keresztény fiatal feltesz magának élete során:

Hogyan tudom megismerni Isten akaratát, felismerni az Ő hívását?

A teológusok szerint Isten hívásának megismerésében az alábbi négy dolog biztosan segíthet:
  • a Szentírás olvasása
  • a rendszeres imádság és a szentségek gyakori vétele
  • életem eseményeinek fokozott megfigyelése (és az isteni kegyelem sugallatainak észrevétele)
  • a körülöttünk élő emberek, lelkivezető, barátok, család…
Szeretném megmutatni nektek, hogy az Úr mindezeken keresztül hogyan vezetett és hogyan hívott ki az Egyesült Államokba, hogy még jobban megismerhessem az Ő jóságát, szeretetét, békéjét és kreativitását, neki adjak három hónapot az életemből!

2012 tavaszán egyik pillanatról a másikra hatalmas űrt és zavarodottságot éreztem a szívemben, pedig mindenem megvolt: szerető család, komoly párkapcsolat, rendszeres imaélet, irigylésre méltó ifjúsági közösség, lelkivezető, jól menő egyetemi tanulmányok, barátok… Mindez azonban mégsem volt elég.

Valami hiányzott az életemből. Jelentkeztem egy állásra, amit végül nem fogadtam el, mert az összes tervezett nyári táboromat le kellett volna mondanom. Ezután így imádkoztam: „Uram, ha bármi, bármi terved van velem ezen a földön, akkor hívj, és megyek! De legyél konkrét, mert nem akarok azon morfondírozni, hogy valóban hívtál vagy sem. Tessék, Neked adom a nyaram!”

Végül elmentem mindhárom tervezett „lelkileg töltődősnek ígérkező” nyári táboromba, ahol az Úr a következő módokon szólított meg:

1.       Az imádságon keresztül
A nyár elején az ifjúsági közösségünk nyári táborában voltam. Az utolsó előtti nap az egyik lelki programon Jeremiás könyvének 1,5-10 versén elmélkedtünk úgy, hogy kiválasztva és ízlelgetve egy minket megérintő szót vagy szókapcsolatot, beszélgetve az Úrral. Nem áll hozzám közel ez az imamód: általában nincs hozzá türelmem. Az Úr azonban mégis ezenEz az imamód hozzám nem áll közel, általában nincs hozzá türelmem, de az Úr kivételesen akkor ezen keresztül szólt hozzám. Azt sugallta, hogy „Menj el”. Furcsa volt, nem értettem, halvány gőzöm nem volt, hogy miért, vagy hova… semmi lehetőség nem volt kilátásban.

2.       Körülöttünk élő embereken keresztül
Július közepén Homokkomáromba mentem a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség ifjúsági táborába. Volt a táborban egy frissen felszentelt, lelkes amerikai atya is, aki a tábor közepén felhívta a figyelmemet arra, hogy Denverben, ahol lakik, hamarosan indul egy három hónapos program hozzám hasonló fiataloknak, akik a helyüket keresik, s szeretettel várnak. Meglehetősen konkrét hívást kaptam…

3.       Az isteni kegyelem sugallatain keresztül
Augusztus utolsó hétvégéjén néhány fiatal barátunk látogatott városunkba, és egy nagyon eseménydús és lelkiekben gazdag hétvégét töltöttünk együtt. Azokban a napokban a szívem megtelt békével és örömmel. A Szentlélek ajándéka volt, hogy együtt lehettünk, és az Ő kegyelme járt át, amikor azt éreztem, hogy szinte soha nem voltam még annyira boldog, mint akkor!

4.       A Szentíráson keresztül
Amikor már vészesen közeledett az amerikai jelentkezés határideje, kezembe akadt egy idézet a Bibliából: „Hűséges az Isten, aki által meghívást nyertetek Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak közösségébe” (1Kor 1,9). Mikor ezt a mondatot elolvastam, egyszerűen fel sem fogtam! Minden benne volt, amire vágytam. Az Úr tényleg meghallgatja és teljesíti minden igaz vágyunkat! Ez után már nem volt kérdés számomra, hogy – pénzt, időt, fáradságot nem sajnálva, s itthon hagyva barátaimat is –, kimenjek-e három hónapra Amerikába, hogy adjak-e három hónapot az életemből annak, akinek Mindent köszönhetek. 

Így töltöttem három hónapot Denverben, egy szuper közösséggel és a jó Istennel. De ez csak a kezdet…

Az Úr folyamatosan, mindannyiunkat hív. Csak rajtunk múlik, hogy nyitottak vagyunk-e, észrevesszük-e és válaszolunk-e hívására. Vállaljuk-e a hívás elfogadásával járó küldetést? A mai kornak elkötelezett, hiteles keresztényekre, tanúságtevőkre van szüksége, akik képesek arra, hogy az Istentől származó reményt, örömöt és szeretetet sugározzák maguk körül. A Lélek mindenkit sürget. Nem érünk rá nem engedelmeskedni az Úrnak és nem tenni a dolgunkat! Az, hogy itt lehetünk a Földön nem véletlen. Istennek terve van velünk. Azt akarja, hogy éljünk: éljük meg teljesen az életet, éljünk meg szeretetben minden pillanatot.

(forrás: facebook)