"Jöjjetek félre egy csendes helyre ... " (Máté 6,31)
Csendben történik a belső mozzanatok megfogalmazása. Találkozunk önmagunkkal, Istennel, az élet és feladataink lényegével. A csend lehet meddő, ami csak puszta némaság, vagy lehet termékeny csend. Az igazi csendben már nem formálok gondolatokat, csak találkozom...
"Lelkem szorosan átölel ..." (Zsoltár 62,9)
2. Szórakoztató ipar zaja: ez mérgező, fertőz, szétszór, kábít.
3. Belső lárma: ez a szívben, a gondolatokban keletkezik. Olyan, mint a talajvíz, ami esőzés után beszivárog s ihatatlanná teszi, megzavarja azt a tiszta vizet, amely a kút mélyéről fakad.
4. Aktivizmus: nyüzsgök, ügyködöm, programról programra rohanok, anélkül, hogy feldolgoznám, magamévá tenném az élményeket. A felszínen látszólag élek.
Ef. 4,18 "Sötétség borult elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől."
Aki lármában él (fülében zúg a zaj, a hírek, a pletykák, a sorozatfilmek, az információk sokasága) azt sikoltja, hogy "én még életemben nem hallottam semmit, még az igazságból nem láttam semmit, még nincsen igazi találkozásom sem magammal, sem másokkal, sem Istennel."
Az ilyen ember sivataggá tette a saját szívét. Ne várj tőle semmit, fertőz, kifoszt, ha megszólal csak összezavar. Irtózik a csendtől, fél az egyedülléttől. Folyton valami kell szóljon, mozogjon mellette, ha nem, akkor babrálja a telefonját, a számítógépét, stb.
A beszéd: az a kulcs, amellyel megnyitjuk vagy bezárjuk egész belső világunkat. A szív bőségéből beszél a száj.
A CSEND nem öncélú érték. Azért csendesedünk el, hogy önmagunkkal, az értékekkel, Istennel találkozzunk s azért szólalunk meg, hogy személyiségünk titkát megosszuk, Istent megvalljuk.
forrás:Csendben történik a belső mozzanatok megfogalmazása. Találkozunk önmagunkkal, Istennel, az élet és feladataink lényegével. A csend lehet meddő, ami csak puszta némaság, vagy lehet termékeny csend. Az igazi csendben már nem formálok gondolatokat, csak találkozom...
"Lelkem szorosan átölel ..." (Zsoltár 62,9)
- A csend rádöbbent az élet egyszerűségére, eltűnik a látszat bűvölete.
- A csend ellentéte a zaj. A zaj mindaz, ami elvon igazi önmagamtól, Istentől. Van:
2. Szórakoztató ipar zaja: ez mérgező, fertőz, szétszór, kábít.
3. Belső lárma: ez a szívben, a gondolatokban keletkezik. Olyan, mint a talajvíz, ami esőzés után beszivárog s ihatatlanná teszi, megzavarja azt a tiszta vizet, amely a kút mélyéről fakad.
4. Aktivizmus: nyüzsgök, ügyködöm, programról programra rohanok, anélkül, hogy feldolgoznám, magamévá tenném az élményeket. A felszínen látszólag élek.
Ef. 4,18 "Sötétség borult elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől."
Aki lármában él (fülében zúg a zaj, a hírek, a pletykák, a sorozatfilmek, az információk sokasága) azt sikoltja, hogy "én még életemben nem hallottam semmit, még az igazságból nem láttam semmit, még nincsen igazi találkozásom sem magammal, sem másokkal, sem Istennel."
Az ilyen ember sivataggá tette a saját szívét. Ne várj tőle semmit, fertőz, kifoszt, ha megszólal csak összezavar. Irtózik a csendtől, fél az egyedülléttől. Folyton valami kell szóljon, mozogjon mellette, ha nem, akkor babrálja a telefonját, a számítógépét, stb.
A beszéd: az a kulcs, amellyel megnyitjuk vagy bezárjuk egész belső világunkat. A szív bőségéből beszél a száj.
A CSEND nem öncélú érték. Azért csendesedünk el, hogy önmagunkkal, az értékekkel, Istennel találkozzunk s azért szólalunk meg, hogy személyiségünk titkát megosszuk, Istent megvalljuk.
- A csend a belső élet forrása. Azért vagyok csendben, mert Istenben gyökerezem.
- Azért vagyok zajos, mert bizonytalan, nyugtalan, örömtelen vagyok, mert egyedül vagyok, nincs élő kapcsolatom.
- A csendben Isten lakik.
- A csend - megtanít különböztetni, a valóságot felismerni.
- A csend olyan, mint amikor az iszapos folyó letisztul ...
A Mustármag közösség honlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése