2011. szeptember 26., hétfő

"Aki befogadja ezt a gyermeket ..."

Egyszer az a kérdés merült fel a tanítványok között, hogy ki a legnagyobb közülük. Mivel Jézus ismerte szívük gondolatait, odahívott egy gyermeket, maga mellé állította, és így szólt tanítványaihoz: „Aki befogadja ezt a gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb.” Ekkor János vette át a szót: „Mester, láttunk valakit, aki
ördögöt űzött ki a te nevedben. Megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk együtt.” Jézus így válaszolt: „Ne tiltsátok meg, mert aki nincs ellenetek, az veletek van.”
Lk 9,46-50

Elmélkedés:
A mai evangéliumból kiderül, hogy a tanítványok teljesen félreértik Jézus
követésének értelmét, s rangsort akarnak maguk között felállítani. Mindez
ugyanis azok után történik, hogy Jézus megjövendöli szenvedését és
felszólítja őket a kereszthordozásra. Jézus egy gyermeket állít példaképül
eléjük. A gyermeknek nincs hatalma, védtelen, s mások gondoskodó
szeretetére szorul.
De abban a tekintetben is félreértik Jézust a tanítványok, hogy egyeseket
ki akarnak zárni a közösségből, s megtiltják, hogy Jézus nevében jót
tegyen, azt gondolva, hogy kizárólag ők követhetik Jézust.
A Krisztus követés mindenki számára nyitott, aki gyermeki szívvel fogadja
Jézus tanítását s ragaszkodik hozzá.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Ó, Uram Jézus, Te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzam, add
nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a
lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, Te magad vagy bennünk az
örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, Te vagy a világosság,
amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más
imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más
szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem,
egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan
bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne
tudjam, hogy imádkozom, mert csupán Te vagy bennem!

Napi útravaló a jezsuitáktól (pár perces elmélkedés)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése