Újra megerősítem, hogy mindazt, amit a Hivatásról írtam (1-2-3.), azt az interneten találtam. Tapasztaltabb, hitben már előrébb járó Testvérek tollából. Mindazt, amit tartalmaznak, nekem is végig kell imádkoznom, ugyanúgy feladatom, mint másoknak.Különösen most.
Egy homályos, ködös úton érzem magam. Van ugyanis valaki, aki korban hozzám illő lenne, és szoros barátságban vagyunk... Már évek óta ...
Na most mit tegyek? Igen, végig kell járnom a megkülönböztetés útját ... És közben szalad az idő ...
Haladok valamerre. Körülöttem homály, köd, nem látok tisztán.
Uram, kérlek, adj nekem útjelzőket, hogy felismerjem a Te akaratodat az életemben.
Mint a KRESZ-ben. A vezetőnek egyértelműen tudnia kell, hogy főútvonalon van, vagy elsőbbséget kell adnia, mikor piros vagy zöld a lámpa, merre mehet, merre tilos.
Adj útjelzőket Uram, és mutasd meg, merre tovább! Amen.
Ahogy a kötelékek belső akadályok lehetnek a hivatás felismerésében, elkötelezettségben, a köd úgy érzem a külső akadályok,pl. nem megfelelő papi segítség, rossz környezet következménye lehet. Ha egy hozzáértő lelki vezető és az imában való megerősödés napsugara beköszönt, egyből jobban látja az ember, merre is kell haladnia valójában:-)
VálaszTörlésMég egy-két dolog: ha valaki komolyan gondolkodik a megszentelt életállapoton és már ahhoz érzi magát közelebb,esetleg valamilyen szinten el is köteleződött (jogi értelemben véve még nem örök fogadalommal), nem szabad szerintem olyan baráti kapcsolatokba belemennie, amelyek visszafogják ebben, esetleg veszélyeztetik. Kicsit úgy is lehet ezt felfogni, mint amikor már együtt jár az ember valakivel, akkor nem lehet egyszerre két vasat tartani a tűzbe... Ha már az Úr megszólított, akkor érdemes egész szívvel felé fordulni és nem engedni, hogy mások lefoglalják az Istennek fenntartott helyet.
Aki még mindkét hivatásra nyitott és "mérleghintázik", annak is elsősorban még jobban imádkoznia kell, mint annak előtte - ezt egy nővér tanácsolta nekem egyszer.