Nagyon nem jó egyedül lenni. Hosszútávon.
Van, amikor kifejezetten ez kell, erre van szükség, ha pl nagy vizsgákra készül az ember.
Vagy ha olyan munkája van, amit otthon tud végezni.
Vagy amikor egyszerűen csak egyedül akar lenni, csak jó a csend. Csak Isten és én. Az jó.
Hosszútávon nem. Azt veszem észre, hogy sokat foglalkozom magammal, egyre inkább előtérbe kerülök, azt keresem, hogy most éppen NEKEM mire van szükségem, hogy csináljam a dolgaimat, hogy NEKEM jó legyen...
Félek, hogy ez önzőséget szül. Nem akarok csak magam lenni, csak a magam javát keresni...
Ez nem tesz boldoggá. Sőt inkább befelé fordít.
Persze, keresem az alkalmakat, amikor másokkal lehetek. De az kevés. Nem jó az embernek egyedül lenni.
(van itt egy hosszú, de nagyon érdekes cikk a magányról:
A magány csapdájában)
A magányos élet terheit felvállalni nehéz, de aki erre kap meghívást is, hogy egyedül éljen, az soha nem magányos, ha nehéz is sokszor egyedül, mert az Úrral különleges kapcsolatban él.Persze a remeteségre nem mindenkinek van meghívása, ezért jó ha van egy templomi vagy szerzetes közösség, világi intézmény ami megtart. A szűzek rendjébe tartozó személyek vagy magánfogadalmasok például egyedül élnek, de az egyházon belüli szolgálattevő helyük közösségéhez csatlakozva.
VálaszTörlésA magány, mármint az a rossz, a nyomasztó magány valahogy több, mint a fizikai egyedüllét. A magány néha úgy tud jelentkezni, mint valami mély félelem, a jövőtől, a hogyantovább-tól, stb., stb. … a végső egyedülmaradástól. Ez – szerintem – életállapottól függetlenül időnként utóléri az embert.
VálaszTörlésAz jutott eszembe, hogy a rossz magány a szerzetesek, tisztaságban élők számára talán egy kísértés. Akit a Gonosz a testi kísértéssel nem tud megfogni, eltéríteni, annál bepróbálkozik a magányosságnak ezzel a nagy lelki megterhelésével.
Még nem olvastam el teljesen az ortodox szerzetesnő gondolatait, de amit elolvastam, annak alapján úgy érzem, hogy az Ellenség mellett mi magunk is nagyban részesei vagyunk annak, ha belekerülünk a csapdába, a mi hibáink, sebeink, bűneink lehetőséget adnak arra, hogy kapu nyíljék a Kísértő előtt.Ha jól éljük meg minden életállapotban az egyedüllétet, az Égiek biztosan segítenek a nehéz helyzetek elkerüléséban vagy a kilábalásban.
VálaszTörlés