2012. március 22., csütörtök

Valaki értem imádkozott ...

Válasz Ágnesnek

Kedves Ágnes! Igen, a Szűzanya szeretete különleges, gyermekeiként szeret minket. Nekem Ő a példaképem. Szeretném én is elfogadni az embereket olyannak, amilyenek és szeretni őket. És természetesen Isten felé vezetni őket. Ugyanakkor imádkozom is értük. Igen, engem is foglalkoztat sok fiatal, és idősebb embernek is az élete, de: a szabad akarat az szent és ez így van jól. Szeretem őket ... vagy legalábbis törekszem rá... A szeretetet sokféleképpen ki lehet mutatni. Ha az ember érzi, hogy szeretik, törődnek vele, meghallgatják, az jó hatással van rá. És természetesen a soha meg nem szűnő ima. Az Úrnak átadva, rábízva őket teljesen. Minden ima meghallgatásra talál.
Nem tudhatjuk, hogy annak a konkrét személynek mikor, minek, kinek a hatására, milyen helyzet által változik meg jó irányba az élete. Én hiszek az ima és a szeretet erejében. 
Ha további kérdésed lenne, ezen az email címen elérsz: tisztanelni@gmail.com
Isten áldjon.

2012. március 19., hétfő

Medjugorje, 2012. március 18.

Mirjana Dragićević-Soldo látnoknak 1981. június 24-től 1982. november 25-ig minden nap megjelent a Szűzanya. Az utolsó minden napos jelenés alkalmával a Szűzanya kinyilvánította számára a tizedik titkot is és azt mondta, hogy ezután minden évben egyszer, március 18-án fog megjelenni neki. Így történik ez évek óta. Több ezer zarándok gyűlt össze ez alkalommal is rózsafüzér imára a Kék Keresztnél. A jelenés 14:00 órakor kezdődött és 14:05-ig tartott.

„Drága gyermekek! Azért jövök hozzátok, mert édesanyátok és közbejárótok szeretnék lenni. Kapocs köztetek és a Mennyei Atya között, a ti közvetítőtök. Szeretném megfogni a kezeteket és veletek járni a tisztátalan lélek elleni harcban. Gyermekeim, teljesen szenteljétek magatokat nekem. Én pedig édesanyai kezembe veszem életeteket és megtanítalak benneteket a békére és a szeretetre és aztán átadlak benneteket Fiamnak. Azt kérem tőletek, hogy imádkozzatok és böjtöljetek, mert csak így tudtok majd édesanyai szívem által, hiteles módon tanúságot tenni Fiamról. Imádkozzatok a pásztoraitokért, hogy Fiamban egyesülve mindig Isten szavának örömteli hirdetői legyenek. Köszönöm nektek.”

--
Mária, Béke és Kiengesztelődés Királynője, könyörögj értünk és az egész világért!
--
Mária Béke Királynője Szövetség
weboldal: www.mbksz.hu

2012. március 3., szombat

Jezsuita linkek

Jezsuitákról a Wikipédiában: 

A jezsuiták (latinul Societas Jesu) a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai. A társaság magyarul főként jezsuita rend néven ismert.
A Jézus Társasága jelenleg a katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje. Világszerte mintegy 20 000 jezsuita él összesen 126 országban. Elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, a médiával, valamint szociális és egyéb lelkipásztori munkákkal foglalkoznak.
Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.


Tartalomjegyzék

2012. március 2., péntek

Medjugorje, 2012. március 2.

Drága gyermekek! Isten mérhetetlen szeretetével jövök közétek és kitartóan hívlak benneteket Fiam karjaiba. Édesanyai szívvel kérlek benneteket, gyermekeim, sőt figyelmeztetlek titeket, hogy elsősorban azokra legyen gondotok, akik még nem ismerték meg Fiamat. Ne forduljon elő az, hogy benneteket és életeteket látva, ne vágyódjanak megismerni Őt. Imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy Fiam láthatóvá legyen bennetek. Imádkozzatok, hogy az isteni világosság apostolai lehessetek ebben a sötét és reménytelen időben. Ez megkísértésetek ideje. Jöjjetek velem rózsafüzérrel a kezetekben és szeretettel a szívetekben. A Fiamban való feltámadás felé vezetlek benneteket. Imádkozzatok azokért, akiket Fiam kiválasztott, hogy mindig Általa és Benne éljenek - a Legfőbb Papban. Köszönöm nektek.

--
Mária, Béke és Kiengesztelődés Királynője, könyörögj értünk és az egész világért!
--
Mária Béke Királynője Szövetség
weboldal: www.mbksz.hu

2012. február 28., kedd

Szent Ignác-i lelkiségű szerzetesközösségek bemutatkozása



Szent Ignác személye nemcsak a jezsuiták számára alapvető fontosságú, hanem számos női szerzetes közösség is inspirálódott Ignác lelkiségéből. 2012. március 3-án szentignáci ihletettségű szerzetesközösségek bemutatkozó napja lesz a Párbeszéd Házában. Nyitottak vagyunk!

Program:
Délelőtt Nemeshegyi Péter atya bevezetője után, fakultációk lesznek, melynek során életünk és küldetésünk egy egy aspektusa csillan fel:
  • ignáci nevelés (Nagy Bálint SJ, Petrovich László SJ, Szulyovszky Hajnalka RSCJ,
  • vallásközi párbeszéd és jezsuiták (Patsch Ferenc SJ),
  • lelkigyakorlatos munka és hivatáskeresés (Koronkai Zoltán SJ, Czakó Ágnes sa,
  • szerzetes élet férfiként és nőként Halmi Krisztina SJC és Suller Melinda SJC, Nagy Ernő SJ.

Ezt követően imaiskola lesz, melynek során belekóstolhatunk egy ignáci imamódba, délben pedig a Loyola Café ebédjét ízlelhetjük.
Délután megismerkedhetünk a Párbeszéd háza kalandos történetével és jelenével.
Végül szentmise zárja a programot.

Időpont: 2012. március 3. 10 óra

Helyszín: Párbeszéd Háza (1085 Budapest, Horánszky u. 20).

Segítene a szervezésben, ha e-mailben jeleznéd, hogy jössz:
nyitottakvagyunk [at] jezsuita [dot] hu
Korhatár: 35 év

Szeretettel várnak a:

2012. február 22., szerda

Hamvazószerdán kezdetét veszi a nagyböjti idő

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 22-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke február 22-én 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.
A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.

A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.

Budapest, 2012. február 20.

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

( forrás: Magyar Kurír )

2012. február 13., hétfő

Az Istennek szentelt élet jellemzői 4/4.

4. Az Egyház küldetésében

Az Istennek szentelt ember egész életével, szavaival és tetteivel, teljes személyiségével egyértelmű és erőteljes tanúságot tesz arról, hogy Istennek gondja van ránk és az egész világra. A szerzetes felelősségvállalásával tanúsítja Isten szeretetét. Küldöttnek tudja magát, és eszerint cselekszik. Nem másra vár, hogy jobbá legyen az élet, hanem hagyja, hogy megérintse mások nyomora és szenvedése, és megteszi, ami tőle telik. Az irgalmas szamaritánus magatartása ez, amely világosan és erővel hirdeti: „Isten szeret engem, nekem pedig megvan a lehetőségem arra, hogy úgy szeressek másokat, ahogyan Isten szeret engem; nem nagy dolgokban, hanem kis dolgokban nagy szeretettel.” Ugyanezt látjuk minden rend vagy szerzetesi közösség esetében. A közösségek az alapító sajátos istentapasztalatából eredeztethetők, majd ezt a tapasztalatot élik meg evilági tevékenységükön keresztül. Isten a betegekben, a tudatlanokban, a szegényekben személyesen szólította meg őket. Személyes válaszuk a vállalt tevékenység, ami egész életformájukat meghatározza.
Munkájuk így az Istennel való találkozás helye önmaguk és azok számára, akik körében tevékenykednek, akik között élnek, és akik általuk megtapasztalhatják Isten irgalmas szeretetét. A szerzetesben azzal az Istennel találkozhatunk, aki mindannyiunk életét fontosnak és szépnek tartja.
A szerzetesek tehát nem pusztán hasznos munkát akarnak végezni olyan területeken, amelyekre az elkényelmesedett vagy megcsömörlött társadalomnak nem jut ereje és figyelme. Jelek és küldöttek, mint Jézus. Nem birtokolják Istent, hanem keresik, és szomjukkal másokat is felszabadítanak az Isten után vágyakozó ember méltóságára.
A hegyen elvonuló és imádkozó Jézust a szemlélődő rendek, a betegeket gyógyító Jézust a betegápolók, a tanító Jézust a tanító rendek követik. Így teszik megtapasztalhatóvá Jézus és az Egyház küldetésében Isten emberszeretetét.

2012. február 11., szombat

...mert katolikusok vagyunk

Az Istennek szentelt élet jellemzői 4/3.

3. Jézus követése

A szerzetes nagyon ember – fogalmazta nemrég egy magyar szerzetes, majd így folytatta: „A rám bízott szegényektől nagyon sokat kaptam.” Igen, mert a szerzetes azt tartja, hogy „úgy lehet valóban fölemelkedni Istenhez, hogy a megtestesülő Istennel együtt leszállunk a világba.”
Amikor azt mondjuk, hogy a szerzetesek Jézus szorosabb követésére vállalkoznak, akkor tulajdonképpen erről beszélünk. A szüzességben, a szegénységben, az Atyának való engedelmességben élő Názáreti Jézus életét követik, hogy a lehető legközelebb kerüljenek hozzá, és általa az Atyához.
Jézus nem aszketikus megfontolásból rendezte így az életét, hanem azért, mert próféta volt: Isten országának a jelévé lett. Arról tett tanúságot, hogy Isten közel jött hozzánk, irgalmas és gyógyító szeretetével jelen van az életünkben.
A szerzetesek, amikor Jézus életformáját utánozzák, az ő prófétai küldetésében vesznek részt. Ennek a belső mozzanatnak rendelik alá életük külső, látható jellemzőit: a közösségi életet, öltözetüket és az engedelmességet. 


A szerzetesi közösségeket nem a családi kötelék vagy a hasonló érdeklődés fogja össze, hanem Jézus szorosabb követésének vágya és az ebből fakadó küldetés. E küldetés megélése a közösségben kezdődik. Ezt jelzi a szerzetesek ruhája is, ami a közösségvállalás kifejezése, és csak ebből következően egyenruha. Mint Teréz anya nővérei esetében a szári a legszegényebbekkel való szolidaritást mutatja, amit egyénileg és közösségileg is vállalnak.
Az engedelmesség – a mai ember számára talán a legnehezebben érthető vonása a szerzetességnek, mert mintha attól fosztaná meg az embert, ami igazán emberré teszi: a szabad akarattól, az önrendelkezéstől, önmaga kibontakoztatásától. A szerzetesi engedelmesség, mint Jézus életében is, a következő meggyőződésből fakad: Isten akarata, hogy szabad legyek: szabad a jóra, annak meglátására és megvalósítására az életemben.

2012. február 10., péntek

Az Istennek szentelt élet jellemzői 4/2.

2. Életszentség

A megszentelt életet élő ember Istent keresi az ember világában. Szerzetestestvéreink - mint Teréz anya is - arról számolnak be, hogy meg is találják. „Nem vagyunk igazi szociális munkások - mondja Teréz anya. - Az emberek azt gondolhatják rólunk, hogy szociális munkát végzünk, de valójában szemlélődők vagyunk a világ kellős közepén. Mert napi huszonnégy órában Krisztus testét érintjük."
A szerzetes tehát Isten közelségében él az ember világában. Úgy él Isten jelenlétében, hogy mások számára is világossá válik: Isten közel van, engem is meg akar szentelni. Nem távoli, titkos, csak a kiválasztott keveseknek szóló életszentség ez, hanem mindenki számára elérhető.
„Huszonnégy óránk van Krisztus jelenlétében, neked is, nekem is. Próbáld meg te is elvinni Istennek ezt a jelenlétét a családodba, mert az a család, amely együtt imádkozik, együtt is marad."