Az utolsó hegycsúcs - THE LAST SUMMIT

Arcok: Bartha Angéla (beszélgetőpartnere Fellner Ákos)

Nagymarosi ifjúsági találkozó - május 19.

bővebben:
http://nagymaros.katolikus.hu/index.php

Lelkigyakorlat lányoknak

Házasság hete 2012. február 11-19.

Vágyni arra, ami a miénk! mottóval rendezik meg február 11. és 19. között országszerte a házasság hetét.

A házasság intézményét népszerűsítő programsorozatot a Magyar Evangéliumi Szövetség és a Bibliai Házassággondozó Szolgálat szervezi keresztény felekezetek családszervezeteinek, köztük a Magyar Katolikus Családegyesületnek a segítségével.
További részletek a rendezvénysorozat honlapján olvashatók.
Magyar Kurír

Amikor a mustármagból fa nő ...

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: "Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána  akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést. Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás." Majd folytatta: "Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik , kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz.  Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak." Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.

Mk 4, 26-34

   Elmélkedés:

   Két  példabeszédet   hallottunk  az   evangéliumban  Jézustól   az   Isten

   Országáról. Mindkettő az Isten Országának szüntelenül növekedő és  fejlődő

   természetét világítja meg számunkra. A magvetőről szóló példázat  szerint,

   nekünk, embereknek az  a feladatunk,  hogy az Ország  magvait, azaz  Jézus

   tanítását, elhintsük  a világban,  de a  növekedés már  Isten  kegyelmétől

   függ. A  mustármagról szóló  hasonlat pedig  azt jelzi,  hogy a  legkisebb

   magból a  legnagyobb növény  fog  kinőni. A  mai két  példabeszéd  kapcsán

   azonban arra is felfigyelhetünk, hogy  mennyire érthetően beszél Jézus  az

   Isten Országának belső titkáról és  természetéről. Az egyszerű emberek  is

   könnyen megértik világos beszédét. Amikor tehát mi a magvetés  szolgálatát

   végezvén  szólunk  ugyanerről  a  titokról,  nekünk  is  szem  előtt  kell

   tartanunk, hogy közérthető  legyen a beszédünk.  De arról se  feledkezzünk

   meg, hogy  mi sem  vagyunk  minden ismeretnek  a  birtokában, mi  is  csak

   folyamatosan ismerjük  fel Isten  Országának kimeríthetetlen  természetét.

   Törekedjünk arra, hogy bennünk és általunk a világban Isten szelíd  uralma

   növekedjék!

   © Horváth István Sándor

   Imádság:

   Jézus, add, hogy  úgy szóljak mindig,  mintha ez lenne  az utolsó  szavam,

   amelyet kimondok! Add,  hogy mindig  úgy cselekedjem, mintha  ez lenne  az

   utolsó tettem, amelyet végbeviszek! Add, hogy úgy tudjak szenvedni mindig,

   mintha ez lenne  az utolsó gyötrelmem,  amelyet felajánlhatok Neked!  Add,

   hogy mindig úgy imádkozzam,  mintha ez lenne az  utolsó lehetőségem itt  a

   földön, hogy beszélgessek Veled!

Élet-Forrás - A megszentelt élet napja Szombathelyen (2011.02.02.)

Nem jó az embernek egyedül ... illetve hogyan végzem a küldetésem, melyet Jézus bízott rám?

Elsősorban magamon, de ismerőseim körében is azt tapasztalom, hogy hosszútávon nem jó az egyedüllét, a magány. Az ember hajlamos arra, hogy magába zárkózzon, különösen most, a téli időszakban. A különböző programok nem adnak teljes életet, csupán "töltelékek". Bár ez is attól függ, ki milyen programon vesz részt.

Mivel nagymamám idősek otthonában van, látom, mennyire nagy szükség van a gondoskodásra, törődésre. Sok esetben egy jó szó, egy simogatás, egy pohár víz, egy ima, egy "Hogy tetszik lenni?" kérdésre valóban meghallgatni a választ - ezek milyen apró dolognak tűnnek és mennyire sokat jelentenek az időseknek, betegeknek, szenvedőknek!

Sőt, az egyedüllét hosszútávon táptalaja lehet az önzésnek. Mik az én gondolataim, ÉN mit szeretnék, mik a mély vágyaim, a saját dolgaimra figyelek, és így tovább. Nem jó ez, ha az ember túl sokat magával foglalkozik.

Azt vettem észre, hogy akik egyedül vannak, nagyon sokat beszélnek, telefonálnak, kiadják magukból a sok-sok gondolatot. Érthető, hiszen kommunikatív emberek vagyunk.

Ezen kívül: Jézus mondja, hogy "menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, hirdessétek az evangéliumot." Feladatunk van, küldetésünk van. Elsősorban SZERETNI embertársainkat. Kell valaki, de inkább valakik, akiket szeretünk, akivel törődünk. Sokszor tapasztalom, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Keresni kell a lehetőségeket. Van bőven...

"A Jézussal való barátság sosem okoz csalódást ..."

XVI. Benedek pápa decemberben fogadta a fiatalok 44 fős küldöttségét. Az Úrral való barátság állt beszédének középpontjában.

„A Jézussal való barátság sosem okoz csalódást” – hangsúlyozta a pápa. Arra hívta a társulat ifjú tagjait, hogy vigyék el az evangélium szépségét társaiknak is, és buzdította őket, hogy nagylelkűen kötelezzék el magukat a kevésbé szerencsés sorsú gyermekek mellett.

A Szentatya buzdította a fiatalokat, hogy bátran válaszoljanak az Úr barátságára, mert Ő sosem okoz csalódást számukra. Hívhatja őket arra, hogy legyenek a szeretet ajándéka egy másik személy számára, együtt családot alapítva vagy arra, hogy papként, szerzetesként, misszionáriusként az Úrnak ajándékozzák életüket.

„Legyetek mindig érzékenyek azok iránt, akiknek szükségük van a segítségre. Tegyetek úgy, mint Jézus, aki sosem hagyta magára az embereket problémáikkal: osztozott nehézségeikben, mindig befogadta, segítette, és Isten erejével és békéjével ajándékozta meg őket” – zárta a Katolikus Akció fiataljaihoz intézett beszédét XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

... tettel és igazsággal!

"Ne szeressünk szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal!" (1 Jn 3,18)

Jó irányba haladok a cél felé?

Úton vagyok. Valahonnan jöttem, valahová megyek.
Hová is? Mi az úticélom? Merre haladok? Jó irányba megyek, hogy odaérjek? Lehet, h inkább a másik irányt válasszam a kereszteződésnél?

KI vagy MI az életem célja? Megteszek-e mindent, (ami rajtam múlik), hogy elérjem?
Lehet, h első látásra ezek buta kérdésnek tűnnek, ám jó időnként elővenni, újra és újra megválaszolni magamnak.