Amire már nincsenek szavak ...

Vannak, amire egyszerűen nincsenek szavak. Most például a köszönetre. Például az, hogy ez az utóbbi óriási nagy vizsgám sikerült. Bár nyugodt szívvel mondhatnék kisebb dolgokat. Egészen apró szösszeneteket. Semmi nem természetes. Minden ajándék. Minden kegyelem. Tudom, hogy az Úr él, kommunikál, dolgozik. Benne van az életünkben. Vagyis Ő az élet ... :-)

Most is azt érzem, hogy a "köszönöm" szó mennyire kevés, mennyire nem fejezi ki azt a mély hálát, ami bennem van, amit nem lehet szavakba önteni. Meghálálni? Azt meg még úgysem. De legalább próbálkozom. Egy egész életen át ...